Aktualitások, biztonság, hasznos információk

Hírek, érdekességek Bosznia-Hercegovinából

Hírek, érdekességek Bosznia-Hercegovinából

A szarajevói piac elleni merényletre emlékeznek Bosznia-Hercegovinában

27 éve történt Markale II.

2022. augusztus 28. - dora.fulop

spomenik_markale.jpgFotó: sarajevo.ba

 

1995. augusztus 28-án a délelőtti órákban egy, a Trebević irányából kilőtt gránát csapódott a szarajevói Markale piac mellé. A támadás során 43 civil vesztette életét - köztük gyerekek - és összesen 84 szarajevói sérült meg. A város minden évben megemlékezik a vérengzésről. 

Az 1994. február 5-i eset - melyben 68 ember veszítette életét és 144-en sebesültek meg - után Markale 1995-ben másodszor szenvedett el súlyos támadást. Az augusztus 28-i eset fordulópontot hozott a háborúban, miután a NATO a civil lakosság elleni támadásra hivatkozva a beavatkozás mellett döntött:

A CNN-n néztem. ... Láttam ezeket a szörnyű jeleneteket, ahogy az emberek vérben úszva fekszenek. Tulajdonképpen a ’94 februári támadás újrajátszása volt. Nem haboztam. Azonnal telefonáltam Szarajevóba és beszéltem egy kollégával. Azt mondta, Smith tábornok (Rupert Smith tábornok, az UNPROFOR szarajevói parancsnoka) visszafelé tart a parancsnokságra. Megkértem, mondja meg a tábornoknak, hogy az üzenetem egyértelmű: ha szerb fegyver volt, akkor a NATO készen áll a légicsapások azonnali megkezdésére.” – részlet egy Leighton W. Smith Jr. admirálissal készült interjúból
(Interview on Frontline https://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/shows/military/guys/smith.html )

A parancsot követően augusztus 30-án hajnal 2 óra 12 perckor célba értek a NATO Operations Deliberate Forces első bombái.

 

 

Még mindig él a Tito-kultusz

42 évvel halála után is népszerű az egykori marsall

 

yugoslavija.jpg

Josip Broz Tito emléke halála után több, mint 42 évvel sem halványul, nevét mai napig rendszeresen emlegetik a politikai és köznapi szférában egyaránt. Titot egyfajta mércének tekintik: egyeseknek a legnagyobb vezető, másoknak épp a kevésbé szép idők szimbóluma – tagadhatatlan azonban, hogy emléke elevenen él a mindennapokban.

Az elmúlt napokban felerősödtek a viták Tito körül, miután pár nappal ezelőtt a 28. Sarajevo Film Festival megnyitóján bemutatták Jasmila Žbanić Emerik Blumról, az Energoinvest egykori igazgatójáról és polgármesterről szóló filmjét. A fesztivál előtti különvetítés – a mellett, hogy rengeteg nézőt vonzott – sok szarajevóiból váltott ki komoly érzelmeket.

Jasmila Žbanić egy, a Radio Sarajevonak adott interjúban elmondta: „A nézőket elbűvölte, amit láttak. Blum jövőképe, zsenialitása, képességei, intelligenciája olyan, ami teljesen magával ragadja az embert. Az emberek elérzékenyültek, amikor felidézték, hogyan vált Bosznia-Hercegovina rövid idő alatt a II. világháború utáni lepusztult országból fejlett, sikeres, modern állammá. Látva, milyenek voltunk, sírtak a büszkeségtől. Aztán sírtak a szomorúságtól azért, ahol ma tartunk.”

„A munka- , erkölcs- és életfilozófián keresztül Blum megmutatta az utat a sikeres munkavégzéshez és üzletkötéshez, a társadalom fejlődéséhez. Amit Blum felépített, azt ma lerombolják. Az elmúlt harminc év politikai célja az, hogy felejtsük el, hogyan éltünk és elfogadjuk, hogy a mai a normális. Nem kell ünnepelni Blumot, aki egy romokban heverő, írástudatlan Bosznia-Hercegovinából épített dollármilliárdos üzleteket, adott ezreknek ösztöndíjat, munkát, lakhatást, vagy nyári vakációt.”

Az 1970-es években 23 ezer alkalmazottal, 52 gyárral, a nyolcvanas években pedig több mint 50 ezer alkalmazottal és száz céggel, gyárral és tudományos intézettel dolgozott. Hol tartunk ma, harminc évvel a háború kitörése után? Nincs jövőkép, nincs előremutató program. Az egyetlen jövőkép, amit az ország fel tud mutatni a konfliktus, a háború, a sebezhetőség.”

Bár a film jelenleg is gyártási fázisban van és a rendező felkérte Szarajevó polgárait a birtokukban lévő magánarchívumok közzétételére, míg egyesek lelkesen üdvözölték a történet feldolgozását, mások úgy ítélik meg, a korszak nem érdemli meg a dicséretet. A téma még inkább aktuális most, a bosznia-hercegovinai választások közeledtével, ahol a titói szociális jólét amúgy is gyakran áll szemben a jugoszláv szocializmus negatív példáival. Jellemző, hogy a volt Jugoszlávia előnyei és hátrányai Tito személyén, a titoizmus paradigmáján keresztül kerülnek bemutatásra.

Pro és kontra nézetek

Tito ma is gyakran jelent politikai inspirációt a kor közszereplői számára, hogy véleményt nyilvánítsanak. A jelenlegi pártokat (vagy egymást) kritizáló politikusok megszólalásaiban újra és újra előkerül a marsall sikeres nemzete, máig lerombolhatatlan emléke. Kritikusai ezzel szemben gyakran emlegetik a szabadság hiányát, az elnyomást, a háttérben rejlő gazdasági válságot.

tito.jpgPhoto: sarajevotimes.com

Husnija Kamberović boszniai történész így írja le a jelenséget:

„Tito valóban egy történelmi időszakot szimbolizál és az időszakhoz való viszonyulás az ő személyéje iránt érzett érzelmekben nyilvánul meg. Sokan kritikák nélkül, pozitívan viszonyulnak az elnök örökségéhez és Tito Jugoszláviáját úgy mutatják be, mint ahol „folyt a méz és a tej”. Mások csak erőszakról, a szabadságjogok eltiprásáról beszélnek. Az 1945/46 utáni elnyomás, az 1950/51-es éhínség és az 1970-es évek jóléte nem ugyanaz. Mégis mind Tito volt, vagyis az, amit szimbolizál.”

A Tito iránt érzett alapvető érzések, amikkel ma rendelkezünk képesek a szélsőségekig kimozdulni. Amikor politikai célok elérésére van szükség, mindenki használja, amikor pedig a szélsőséges politikát kell igazolni, a volt Jugoszlávia legrosszabb példái kerülnek elő.

Ennek ellenére Tito ma is él azok történeteiben, akik dühösek a mai politikára és az etnikumok közti problémákra, ideális példaként említve az egykori elnök oktatási rendszerét, az egészségügyi és szociális ellátást.

„Tito és a szocializmus egy másfajta társadalmat hozott létre, amely ugyan nem tudta felépíteni az egyenlők társadalmát, mégis jóval kevesebb volt a különbség az emberek között, mint ma. Ezért van az, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályoknak jóval több okuk van pozitívan gondolkodni Tito korszakáról, míg az új elitek igyekeznek minél jobban elszakadni a korszaktól, bár vagyonuk jelentős részét a titoizmusban keletkezett birtokok privatizációjával szerezék„– mondta Kamberović.

„Pozitív tapasztalatokat kell meríteni mindabból, amit Tito elnök jól csinált és tanulni kell minden rosszból, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. Végtére is erre szolgál a történelem.” – tette hozzá.

 

Forrás: Klix.ba ; Radiosarajevo.ba

Kiemelt kép: http://www.stacjabalkany.pl/smierc-tito/ 

Štrbački buk, az Una királya

7blog.jpgŠtrbački buk - a szerző felvétele

A Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán található Una folyó számtalan rejtett kincset tartogat az oda látogatók számára. Annak ellenére, hogy Bosznia - részben a délszláv válság után visszamaradt aknák, részben pedig a kedvezőtlen gazdasági és politikai feltételek miatt - kevésbé rendelkezik gondosan kiépített túraútvonalakkal, mint hazánk, az Una Nemzeti Park így is számtalan élményt kínál. 

Ezek egyike az Orašac város felől az Una fölé magasodó Štrbački buk vízesés, mely vízállástól függően 18-24 méterről zuhan a mélybe lenyűgöző látványt nyújtva ezzel. 

rafting.jpgFotó: Dedo Musić - Rafting Centar Discover Bihać

A folyó természetesen egy rafting útvonalnak is otthont ad, amely III-IV nehézségi fokával kisebb tapasztalattal rendelkező turisták számára is teljesíthető. Gyakorlatunkat mi egy előző napi, könnyebb pályán szereztük meg, a  fizikai állóképesség azonban kétségtelenül előnyt jelent a közel hatórás, igen adrenalindús evezéshez.
Bár a környékre látogató külföldiek jelentős része kizárólag a rafting miatt keresi fel a boszniai Bihaćot (az Una Nemzeti Park területén található legnagyobb város), ha időnk engedi, érdemes megismerkedni a jugoszláv időket idéző strandokkal és kempingekkel is, amik a folyóparton terülnek el. 

9blog.jpgKulen Vakuf - a szerző felvétele

A környék legfontosabb bevételi forrása egyértelműen a turizmus, ezért számtalan lehetőség közül választhatnak az érdeklődők. A precízen kiépített, de természetes környezetben található Japodski Otoci bungalókkal, vagy teljes panorámát biztosító "kapszulákkal" várja vendégeit, míg a helyi élet szerelmeseinek Kulen Vakuf városa biztosíthat remek bázist. 

 

 

 

Tizennyolc évvel ezelőtt adták át Mostar újjáépített ikonikus hídját

Az Öreg hidat részben olyan kőből építették újjá, amelyet az Oszmán Birodalom idején is használtak

2004. július 23-án avatták fel Mostarban a háború után felújított Öreg hidat, a keleti építészet 16. századi remekét, melynek helyreállítása az előkészületekkel együtt közel hét évig tartott.

72267367_105243100887688_4692455154761334784_n.jpgA mostari Stari Most a Neretva folyó felett - a szerző felvétele

Kíméletlen tüzérségi támadás
1993. november 9-én a horvát erők egységei kezdték rombolni a hidat, amely a nagyszámú közvetlen tüzérségi támadás következtében leomlott. A híd lerombolásáért Slobodan Praljak horvát tábornokot nevezték meg közvetlen felelősnek, aki végül a délszláv válság idején elkövetett súlyos bűncselekmények miatt állt a hágai Nemzetközi Törvényszék elé. 2017. novemberi ítélethirdetésén – miután a Törvényszék 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte – a tárgyalóteremben mérget ivott és meghalt. 

Nemzetközi összefogás 
A délszláv válság után azonnal megkezdődött a híd újjáépítésének megszervezése az UNESCO felügyelete alatt. A munkálatok nagyszabású nemzetközi szakértői támogatással zajlottak, amelynek magyar vonatkozásai is vannak: A magyar békefenntartó SFOR alakulat, a Magyar Műszaki Kontingens katonái 1997. szeptember 29. és november 23. között emelték ki a híd darabjait a folyóból.
„A Hídépítő felajánlása és a mostari polgármester megkeresése után kapta meg a magyar kontingens a feladatot – a 662-es számú parancsot –, hogy az Öreg híd felújításának első lépéseként a magyar búvárok derítsék fel a folyót, s ennek alapján tegyen javaslatot a kövek kiemelésre és annak idejére.
A magyar búvárok rövid időn belül el is végezték a folyó felderítését. A természeti paraméterek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy a mederfenéken hol fekszenek a kövek, s milyen módszerrel lehetne azokat kiemelni. Mivel a szűk folyómeder miatt semmilyen daruval nem lehetett a víz fölött manőverezni, úgy döntöttek, hogy a pontonhidak építésére használt PMP hídkompokból készítenek egy katamarán úszó aljazatot, amire kiemelő szerkezetet terveztek, hogy ezen emelő segítségével szedjék ki az 50–60 tonnára becsült köveket a vízből” – részlet a honvedelm.hu cikkéből

Az UNESCO kulturális öröksége
A mostari Öreg-híd (Stari most) egy erős, négy méter széles és harminc méter hosszú íves szerkezet, amely huszonnégy méteres magasságával egyedülálló módon uralja a Neretva folyót. A híd mindkét oldalon egy-egy védelmi toronnyal végződik: északkeleten Hellebia, délnyugaton Tara. Az ív helyi mészkőből készült, alakja az anyagok szabálytalanságának eredménye. A köveket acélcsapokkal rögzítették, a furatokat pedig ólommal öntötték ki.

Mostart évente turisták százezrei keresik fel, hogy megcsodálják az egyedülálló kőhíd szépségét, amely története során számtalan művészt ihletett meg.

30 éve történt a prijedori mészárlás

A boszniai háború áldozataira emlékeznek ma a városban

1992-ben a boszniai szerb erők három koncentrációs tábort alakítottak ki Prijedor város környékén. A Trnoplje, Keraterm és az Omarska számos bosnyákot és horvátot tartott fogva - köztük nőket és gyerekeket - rendkívül rossz körülmények között. A foglyok mindennapos erőszakkal és kínzással néztek szembe.

2.jpgFogvatartottak a Keraterm táborban - Arhiv/SarajevoTimes

Az egykori kerámiagyár, a Keraterm területén létrehozott táborban 1992. május végétől augusztus elejéig több, mint 3000 fogoly raboskodott. A legnagyobb mészárlást a szélsőséges boszniai szerb erők július 23-ról 24-re virradóra követték el, amikor megközelítőleg 200 fogvatartottat mészároltak le különös kegyetlenséggel: az emberekkel teli helységet elgázosították, majd az ajtón menekülő fogvatartottakat összehangolt géppuskatűzzel kivégezték. 
Bár a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) a Slobodan Milošević elleni vádiratban a Keraterm-beli bűncselekményekre is hivatkozott, az egykori szerb szélsőséges vezető halála miatt az eljárás idő előtt véget ért. Habár a táborban szolgálatot teljesítő egykori őrök és adminisztratív dolgozók közül többeket jogerősen bűnösnek nyilvánítottak, az áldozatok családjai szerint az elkövetők egy részének felelősségre vonása nem kárpótolja a hozzátartozókat az embertelen cselekedetekért.
A Keraterm tábor fogvatartottainak holttestét  évekkel később Tomašica, Stari Kevljani és Jakarina Kosa különböző tömegsírjaiból gyűjtötték össze.

Forrás: Dnevni Avaz

 

Milorad Dodik újra Bosznia-Hercegovina felosztását szorgalmazza

Vízerőmű miatt szabadultak el az indulatok

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina hármas államelnökségének szerb tagja a napokban arról beszélt,  fel kellene osztani az országot a három etnikum között. A politikus hozzátette, a boszniai szerb entitás rendelkezéseit több ízben elítélő Alkotmánybíróság, illetve Christian Schmidt főképviselő döntéseitől függetlenül a Boszniai Szerb Köztársaság továbbra is a saját útját fogja követni.
"Tudjuk, hogyan kell viselkednünk, érvényesíteni fogjuk a jogainkat, akármit írjon is a hazug Schmidt" - mondta Dodik. 
"Úgy gondolom, a muszlimoknak is jobb lenne, ha lenne egy saját államuk, amit Boszniának hívnak, Hercegboszna (többségében horvátok által lakott terület - a szerk.) pedig a saját működési területén lenne, de ezt majd a horvátoknak kell eldönteni." - tette hozzá
A hármas államelnökség tagja szerint Bosznia-Hercegovina külföldiek tevékenységéből próbálja fenntartani magát, akik felhatalmazás nélkül hoznak létre különböző intézményeket az országban. Véleménye szerint ezek az intézmények szándékosan akadályozzák a boszniai szerbek gazdasági fejlődését.

Drinai vízerőmű a vita középpontjában
A Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia miniszterelnöke, Radovan Višković és Ana Brnabić 2021. májusban részt vett a Drina folyóra tervezett 93 MW-os Buk Bijela vízerőmű építésének alapkőletételén. A létesítménynek a tervek szerint négy év alatt kell elkészülnie.

102783057_10214041857800207_8283391315911539538_n.jpgHíd a Drinán a boszniai Višegradnál - a szerző felvétele

A HPP Buk Bijela az Elektroprivreda Srbije (EPS) és az Elektroprivreda Republike Srpske (ERS) energiaszolgáltatók közös 220 millió eurós projektje. A Hidroenergetski Sistem (HES) Gornja Drina vegyesvállalatban az EPS a többségi tulajdonos 51%-kal, míg a fennmaradó részt az ERS irányítja. A HES Gornja Drina-t azért hozták létre, hogy a Drina folyó felső szakaszán három erőművet építsenek: Buk Bijela, Foča (44 MW) és Paunci (43 MW).
A Buk Bijelában 57 méter magas gravitációs gát lesz, a várható éves termelés 332 GWh. A projektfejlesztés több évtizeddel ezelőtt kezdődött, kezdetben Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia részvételével, nagyobb kapacitással tervezve. 
Radovan Višković, a Szerb Köztársaság miniszterelnöke szerint a projekt életet, kapcsolatot, túlélést és jólétet jelent, Ana Brnabić szerb miniszterelnök pedig azt mondta, hogy az új HPP új kezdetet jelent Szerbia és a Szerb Köztársaság közötti kapcsolatokban.
Annak ellenére, hogy a gát építése a Boszniai Szerb Köztársaság területén valósulna meg, a bosznia-hercegovinai jogszabályok nem teszik lehetővé a beruházás Alkotmánybíróság, illetve Bosznia-Hercegovina parlamentjének hozzájárulása nélküli lefolytatását. Bisera Turković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere elmondta, hogy a Bosznia-Hercegovina szerb fennhatósága alatt álló Szerb Köztársaságnak nincs állami hozzájárulása a Buk Bijela HPP építéséhez.
"Szerbiának tudnia kell, hogy az állam hozzájárulásával nem rendelkező, a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság döntéseit ellenző projekt indítása nem csak gazdasági károkat okozhat, de a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat is veszélyezteti – mondta. Radovan Višković boszniai szerb politikus azt válaszolta, hogy az erőmű építése nem tartozik Bosznia-Hercegovina fennhatósága alá.
"Az építési engedélyek megadása a Szerb Köztársaság Koncessziós Bizottságának hatáskörébe tartozik, így a szerb kormánynak a Szerb Köztársaság kormányán kívül senki mással nem kellett egyeztetnie" – mondta.

Civilek a Drináért
NGO-k, illetve az extrém sportok szerelmesei arra figyelmeztetnek, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a tervezett gátak megépítése, ezért a beruházás leállítását szorgalmazzák - áll a szarajevói Aarhus Center és a banja lukai (a Boszniai Szerb Köztársaság de facto központja) Környezetvédelmi Központ közös állásfoglalásában. A Drina és mellékfolyói világszerte veszélyeztetett lazacfélék fontos élőhelye és egyre népszerűbb turisztikai célpont. 
2020 decemberében a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának 24 tagja eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság előtt a Szerb Köztársaság azon döntése ellen, hogy építési engedélyt adott ki a három erőmű megépítésére, mivel az állami tulajdonra vonatkozó határozatokat - mint például a nemzetközi határokon található folyók ügyében - csak központi kormányzati szinten lehet meghozni. Az Espoo Bizottsága előtt is folyamatban van egy ügy, amiért Bosznia-Hercegovina nem egyeztetett Montenegróval a határokon átterjedő környezeti hatásokról, míg a szarajevói Aarhus Központ pert indított a Szerb Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához az erőművek elavult környezeti hatásvizsgálata miatt.

Forrás: Klix.ba , Balkan Green Energy News

A nap, amikor 3777 gránáttalálat érte Szarajevót

1993. július 22. a város történetének legsötétebb napja

d9.jpgForrás: Klix.ba 

Josip Broz Tito jugoszláv államelnök 1980-as halálát követően a régióban meggyengülni látszott az akarat a korábban virágzó szövetség fenntartására. A gazdaság gyengülésével, a politikai ellentétek erősödésével egyre több nemzet törekedett arra, hogy útját a nyugati demokrácia felé vezető úton folytassa. Horvátország, majd Szlovénia függetlenségének kikiáltása után megkezdődött a délszláv válság, mely olyan új kihívásokkal szembesítette Európát, amelyekre a II. Világháború óta nem volt példa. 
1992-ben Bosznia-Hercegovina népszavazással szintén függetlenedéséről döntött. Bár a horvátországi háború után a jelentős nemzetközi szereplők már figyelemmel kísérték a régió eseményeit, a három államalkotó nemzetből álló ország társadalmi töredezettsége olyan nem várt fegyveres konfliktust eredményezett, amely a globális biztonsági-, katonai- és politikai helyzetet is megváltoztatta.

snajperi.jpgSi vis pacem, para bellum (Ha békét akarsz, készülj a háborúra) és Pazi snajper (Vigyázz orvlövész) feliratok egy Szarajevó közeli, lerombolt hotel falán - a szerző felvétele

Az egykor virágzó, pezsgő város akkoriban leginkább katasztrófafilmek jeleneteihez volt hasonlítható. Három és fél éves ostroma alatt a városban nem volt lakossági víz-és áramellátás, a környező hegyekből pedig szélsőséges orvlövészek vadásztak a polgári lakosság munkába, iskolába igyekvő tagjaira, miközben naponta átlagosan 329 gránát hullott a városra. 1993. július 22-én összesen 3777, a városra lőtt gránátot regisztráltak Szarajevóban, amivel a vérengzés beírta magát a modern kori történelem legborzalmasabb eseményei közé.

Nem tudják megfékezni a tüzet Hercegovinában

Hetedik napja ég a Blidinje Természetvédelmi Terület

nevtelen2.jpgEgy Horvátországból érkező Kanader hidroplán tart a tűz felé
Fotó: Klix.ba olvasói fotó

Annak ellenére, hogy számos tűzoltóegység küzd a helyszínen, a 160 hektárnyi területet elborító erdőtűz könyörtelenül pusztítja a természeti parkot. A polgári védelem munkatársain túl egy horvátországi Kanader (Canadair kétéltű tűzoltó hidroplán - a szerk.), illetve a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska - a két bosznia-hercegovinai entitás egyike) helikoptere is segíti az oltást, amelyeknek ugyan sikerült megállítani a tűz terjedését, a hirtelen felerősödő szél újra aktiválta azt.

nevtelen.jpgFotó: Blidinje.net

A mentésben Hercegovina több tűzoltósága, hegymászó egyesülete és a lakosság is részt vesz, az előrejelzések szerint hamarosan az ország fegyveres erői is bekapcsolódnak az oltásba.

Forrás: Radio Sarajevo, Klix.ba 

 

Bosznia-Hercegovina politikai válsága napjainkban

Biztonságpolitikai elemzés a Hadtudományi Szemlében

Bosznia-Hercegovina egy viszonylag nyugodt időszak után napjainkban újra politikai válsággal néz szembe. Az elmúlt  évek gazdasági beruházásai után mára olyan politikai aktorok is megjelentek a térségben, akiknek lehetséges  térnyerése megváltoztathatja a jelenlegi társadalmi-  politikai berendezkedést, veszélyeztetheti az ország békéjét. A tanulmány célja, hogy a délszláv háború tanulságain  keresztül, a jelenlegi közép- és nagyhatalmi érdekek  figyelembevételével bemutassa a jelenlegi politikai  törekvések okait, céljait és ezek biztonságra gyakorolt  hatását. 

92135674_10213575278656020_4822283971645669376_n.jpg

"A több évszázadon át tartó ciklikus felemelkedések, majd hanyatlások Európa-szerte szokatlan szélsőségek irányába képesek elmozdítani a térség stabilitását. Bár a világháború után Josip Broz Tito irányításával sikerült egy jól prosperáló, homogén Jugoszláviát létrehozni, a bipoláris világrend felbomlása újra konfliktusba taszította a szövetséget. Annak ellenére, hogy a délszláv háborút lezáró, 1995-benaláírt daytoni békemegállapodásról hamar kiderült, hogy alkalmatlan arra, hogy polgárait egy soknemzetiségű, etnikai problémáktól mentes, homogén társada-lomba integrálja, Bosznia-Hercegovina – ha döcögősen is – a 21. századra képessé vált a komolyabb atrocitásoktól mentes, önálló működésre. 2021 őszén azonban újra az ország széteséséről szóló hírek kerültek középpontba, amikor Christian Schmidt, boszniai főképviselő novemberben ismertetett jelentésében a Boszniai Szerb Köztársaság újra erősödő elszakadási törekvéseire hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét"  

A tanulmány a Hadtudományi Szemle 15. évfolyam (2022) 1. szám 67-84. oldalán, IDE KATTINTVA érhető el. 

 

süti beállítások módosítása