Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina hármas államelnökségének szerb tagja a napokban arról beszélt,  fel kellene osztani az országot a három etnikum között. A politikus hozzátette, a boszniai szerb entitás rendelkezéseit több ízben elítélő Alkotmánybíróság, illetve Christian Schmidt főképviselő döntéseitől függetlenül a Boszniai Szerb Köztársaság továbbra is a saját útját fogja követni.
"Tudjuk, hogyan kell viselkednünk, érvényesíteni fogjuk a jogainkat, akármit írjon is a hazug Schmidt" - mondta Dodik. 
"Úgy gondolom, a muszlimoknak is jobb lenne, ha lenne egy saját államuk, amit Boszniának hívnak, Hercegboszna (többségében horvátok által lakott terület - a szerk.) pedig a saját működési területén lenne, de ezt majd a horvátoknak kell eldönteni." - tette hozzá
A hármas államelnökség tagja szerint Bosznia-Hercegovina külföldiek tevékenységéből próbálja fenntartani magát, akik felhatalmazás nélkül hoznak létre különböző intézményeket az országban. Véleménye szerint ezek az intézmények szándékosan akadályozzák a boszniai szerbek gazdasági fejlődését.

Drinai vízerőmű a vita középpontjában
A Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia miniszterelnöke, Radovan Višković és Ana Brnabić 2021. májusban részt vett a Drina folyóra tervezett 93 MW-os Buk Bijela vízerőmű építésének alapkőletételén. A létesítménynek a tervek szerint négy év alatt kell elkészülnie.

Híd a Drinán a boszniai Višegradnál - a szerző felvétele

A HPP Buk Bijela az Elektroprivreda Srbije (EPS) és az Elektroprivreda Republike Srpske (ERS) energiaszolgáltatók közös 220 millió eurós projektje. A Hidroenergetski Sistem (HES) Gornja Drina vegyesvállalatban az EPS a többségi tulajdonos 51%-kal, míg a fennmaradó részt az ERS irányítja. A HES Gornja Drina-t azért hozták létre, hogy a Drina folyó felső szakaszán három erőművet építsenek: Buk Bijela, Foča (44 MW) és Paunci (43 MW).
A Buk Bijelában 57 méter magas gravitációs gát lesz, a várható éves termelés 332 GWh. A projektfejlesztés több évtizeddel ezelőtt kezdődött, kezdetben Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia részvételével, nagyobb kapacitással tervezve. 
Radovan Višković, a Szerb Köztársaság miniszterelnöke szerint a projekt életet, kapcsolatot, túlélést és jólétet jelent, Ana Brnabić szerb miniszterelnök pedig azt mondta, hogy az új HPP új kezdetet jelent Szerbia és a Szerb Köztársaság közötti kapcsolatokban.
Annak ellenére, hogy a gát építése a Boszniai Szerb Köztársaság területén valósulna meg, a bosznia-hercegovinai jogszabályok nem teszik lehetővé a beruházás Alkotmánybíróság, illetve Bosznia-Hercegovina parlamentjének hozzájárulása nélküli lefolytatását. Bisera Turković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere elmondta, hogy a Bosznia-Hercegovina szerb fennhatósága alatt álló Szerb Köztársaságnak nincs állami hozzájárulása a Buk Bijela HPP építéséhez.
"Szerbiának tudnia kell, hogy az állam hozzájárulásával nem rendelkező, a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság döntéseit ellenző projekt indítása nem csak gazdasági károkat okozhat, de a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat is veszélyezteti – mondta. Radovan Višković boszniai szerb politikus azt válaszolta, hogy az erőmű építése nem tartozik Bosznia-Hercegovina fennhatósága alá.
"Az építési engedélyek megadása a Szerb Köztársaság Koncessziós Bizottságának hatáskörébe tartozik, így a szerb kormánynak a Szerb Köztársaság kormányán kívül senki mással nem kellett egyeztetnie" – mondta.

Civilek a Drináért
NGO-k, illetve az extrém sportok szerelmesei arra figyelmeztetnek, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a tervezett gátak megépítése, ezért a beruházás leállítását szorgalmazzák - áll a szarajevói Aarhus Center és a banja lukai (a Boszniai Szerb Köztársaság de facto központja) Környezetvédelmi Központ közös állásfoglalásában. A Drina és mellékfolyói világszerte veszélyeztetett lazacfélék fontos élőhelye és egyre népszerűbb turisztikai célpont. 
2020 decemberében a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának 24 tagja eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság előtt a Szerb Köztársaság azon döntése ellen, hogy építési engedélyt adott ki a három erőmű megépítésére, mivel az állami tulajdonra vonatkozó határozatokat - mint például a nemzetközi határokon található folyók ügyében - csak központi kormányzati szinten lehet meghozni. Az Espoo Bizottsága előtt is folyamatban van egy ügy, amiért Bosznia-Hercegovina nem egyeztetett Montenegróval a határokon átterjedő környezeti hatásokról, míg a szarajevói Aarhus Központ pert indított a Szerb Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához az erőművek elavult környezeti hatásvizsgálata miatt.

Forrás: Klix.ba , Balkan Green Energy News

Forrás: Klix.ba 

Josip Broz Tito jugoszláv államelnök 1980-as halálát követően a régióban meggyengülni látszott az akarat a korábban virágzó szövetség fenntartására. A gazdaság gyengülésével, a politikai ellentétek erősödésével egyre több nemzet törekedett arra, hogy útját a nyugati demokrácia felé vezető úton folytassa. Horvátország, majd Szlovénia függetlenségének kikiáltása után megkezdődött a délszláv válság, mely olyan új kihívásokkal szembesítette Európát, amelyekre a II. Világháború óta nem volt példa. 
1992-ben Bosznia-Hercegovina népszavazással szintén függetlenedéséről döntött. Bár a horvátországi háború után a jelentős nemzetközi szereplők már figyelemmel kísérték a régió eseményeit, a három államalkotó nemzetből álló ország társadalmi töredezettsége olyan nem várt fegyveres konfliktust eredményezett, amely a globális biztonsági-, katonai- és politikai helyzetet is megváltoztatta.

Si vis pacem, para bellum (Ha békét akarsz, készülj a háborúra) és Pazi snajper (Vigyázz orvlövész) feliratok egy Szarajevó közeli, lerombolt hotel falán - a szerző felvétele

Az egykor virágzó, pezsgő város akkoriban leginkább katasztrófafilmek jeleneteihez volt hasonlítható. Három és fél éves ostroma alatt a városban nem volt lakossági víz-és áramellátás, a környező hegyekből pedig szélsőséges orvlövészek vadásztak a polgári lakosság munkába, iskolába igyekvő tagjaira, miközben naponta átlagosan 329 gránát hullott a városra. 1993. július 22-én összesen 3777, a városra lőtt gránátot regisztráltak Szarajevóban, amivel a vérengzés beírta magát a modern kori történelem legborzalmasabb eseményei közé.

Egy Horvátországból érkező Kanader hidroplán tart a tűz felé
Fotó: Klix.ba olvasói fotó

Annak ellenére, hogy számos tűzoltóegység küzd a helyszínen, a 160 hektárnyi területet elborító erdőtűz könyörtelenül pusztítja a természeti parkot. A polgári védelem munkatársain túl egy horvátországi Kanader (Canadair kétéltű tűzoltó hidroplán - a szerk.), illetve a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska - a két bosznia-hercegovinai entitás egyike) helikoptere is segíti az oltást, amelyeknek ugyan sikerült megállítani a tűz terjedését, a hirtelen felerősödő szél újra aktiválta azt.

Fotó: Blidinje.net

A mentésben Hercegovina több tűzoltósága, hegymászó egyesülete és a lakosság is részt vesz, az előrejelzések szerint hamarosan az ország fegyveres erői is bekapcsolódnak az oltásba.

Forrás: Radio Sarajevo, Klix.ba 

Bosznia-Hercegovina egy viszonylag nyugodt időszak után napjainkban újra politikai válsággal néz szembe. Az elmúlt  évek gazdasági beruházásai után mára olyan politikai aktorok is megjelentek a térségben, akiknek lehetséges  térnyerése megváltoztathatja a jelenlegi társadalmi-  politikai berendezkedést, veszélyeztetheti az ország békéjét. A tanulmány célja, hogy a délszláv háború tanulságain  keresztül, a jelenlegi közép- és nagyhatalmi érdekek  figyelembevételével bemutassa a jelenlegi politikai  törekvések okait, céljait és ezek biztonságra gyakorolt  hatását. 

"A több évszázadon át tartó ciklikus felemelkedések, majd hanyatlások Európa-szerte szokatlan szélsőségek irányába képesek elmozdítani a térség stabilitását. Bár a világháború után Josip Broz Tito irányításával sikerült egy jól prosperáló, homogén Jugoszláviát létrehozni, a bipoláris világrend felbomlása újra konfliktusba taszította a szövetséget. Annak ellenére, hogy a délszláv háborút lezáró, 1995-benaláírt daytoni békemegállapodásról hamar kiderült, hogy alkalmatlan arra, hogy polgárait egy soknemzetiségű, etnikai problémáktól mentes, homogén társada-lomba integrálja, Bosznia-Hercegovina – ha döcögősen is – a 21. századra képessé vált a komolyabb atrocitásoktól mentes, önálló működésre. 2021 őszén azonban újra az ország széteséséről szóló hírek kerültek középpontba, amikor Christian Schmidt, boszniai főképviselő novemberben ismertetett jelentésében a Boszniai Szerb Köztársaság újra erősödő elszakadási törekvéseire hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét"  

A tanulmány a Hadtudományi Szemle 15. évfolyam (2022) 1. szám 67-84. oldalán, IDE KATTINTVA érhető el.