Aktualitások, biztonság, hasznos információk

Hírek, érdekességek Bosznia-Hercegovinából

Hírek, érdekességek Bosznia-Hercegovinából

Milorad Dodik újra Bosznia-Hercegovina felosztását szorgalmazza

Vízerőmű miatt szabadultak el az indulatok

2022. július 23. - dora.fulop

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina hármas államelnökségének szerb tagja a napokban arról beszélt,  fel kellene osztani az országot a három etnikum között. A politikus hozzátette, a boszniai szerb entitás rendelkezéseit több ízben elítélő Alkotmánybíróság, illetve Christian Schmidt főképviselő döntéseitől függetlenül a Boszniai Szerb Köztársaság továbbra is a saját útját fogja követni.
"Tudjuk, hogyan kell viselkednünk, érvényesíteni fogjuk a jogainkat, akármit írjon is a hazug Schmidt" - mondta Dodik. 
"Úgy gondolom, a muszlimoknak is jobb lenne, ha lenne egy saját államuk, amit Boszniának hívnak, Hercegboszna (többségében horvátok által lakott terület - a szerk.) pedig a saját működési területén lenne, de ezt majd a horvátoknak kell eldönteni." - tette hozzá
A hármas államelnökség tagja szerint Bosznia-Hercegovina külföldiek tevékenységéből próbálja fenntartani magát, akik felhatalmazás nélkül hoznak létre különböző intézményeket az országban. Véleménye szerint ezek az intézmények szándékosan akadályozzák a boszniai szerbek gazdasági fejlődését.

Drinai vízerőmű a vita középpontjában
A Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia miniszterelnöke, Radovan Višković és Ana Brnabić 2021. májusban részt vett a Drina folyóra tervezett 93 MW-os Buk Bijela vízerőmű építésének alapkőletételén. A létesítménynek a tervek szerint négy év alatt kell elkészülnie.

102783057_10214041857800207_8283391315911539538_n.jpgHíd a Drinán a boszniai Višegradnál - a szerző felvétele

A HPP Buk Bijela az Elektroprivreda Srbije (EPS) és az Elektroprivreda Republike Srpske (ERS) energiaszolgáltatók közös 220 millió eurós projektje. A Hidroenergetski Sistem (HES) Gornja Drina vegyesvállalatban az EPS a többségi tulajdonos 51%-kal, míg a fennmaradó részt az ERS irányítja. A HES Gornja Drina-t azért hozták létre, hogy a Drina folyó felső szakaszán három erőművet építsenek: Buk Bijela, Foča (44 MW) és Paunci (43 MW).
A Buk Bijelában 57 méter magas gravitációs gát lesz, a várható éves termelés 332 GWh. A projektfejlesztés több évtizeddel ezelőtt kezdődött, kezdetben Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia részvételével, nagyobb kapacitással tervezve. 
Radovan Višković, a Szerb Köztársaság miniszterelnöke szerint a projekt életet, kapcsolatot, túlélést és jólétet jelent, Ana Brnabić szerb miniszterelnök pedig azt mondta, hogy az új HPP új kezdetet jelent Szerbia és a Szerb Köztársaság közötti kapcsolatokban.
Annak ellenére, hogy a gát építése a Boszniai Szerb Köztársaság területén valósulna meg, a bosznia-hercegovinai jogszabályok nem teszik lehetővé a beruházás Alkotmánybíróság, illetve Bosznia-Hercegovina parlamentjének hozzájárulása nélküli lefolytatását. Bisera Turković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere elmondta, hogy a Bosznia-Hercegovina szerb fennhatósága alatt álló Szerb Köztársaságnak nincs állami hozzájárulása a Buk Bijela HPP építéséhez.
"Szerbiának tudnia kell, hogy az állam hozzájárulásával nem rendelkező, a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság döntéseit ellenző projekt indítása nem csak gazdasági károkat okozhat, de a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokat is veszélyezteti – mondta. Radovan Višković boszniai szerb politikus azt válaszolta, hogy az erőmű építése nem tartozik Bosznia-Hercegovina fennhatósága alá.
"Az építési engedélyek megadása a Szerb Köztársaság Koncessziós Bizottságának hatáskörébe tartozik, így a szerb kormánynak a Szerb Köztársaság kormányán kívül senki mással nem kellett egyeztetnie" – mondta.

Civilek a Drináért
NGO-k, illetve az extrém sportok szerelmesei arra figyelmeztetnek, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a tervezett gátak megépítése, ezért a beruházás leállítását szorgalmazzák - áll a szarajevói Aarhus Center és a banja lukai (a Boszniai Szerb Köztársaság de facto központja) Környezetvédelmi Központ közös állásfoglalásában. A Drina és mellékfolyói világszerte veszélyeztetett lazacfélék fontos élőhelye és egyre népszerűbb turisztikai célpont. 
2020 decemberében a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának 24 tagja eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróság előtt a Szerb Köztársaság azon döntése ellen, hogy építési engedélyt adott ki a három erőmű megépítésére, mivel az állami tulajdonra vonatkozó határozatokat - mint például a nemzetközi határokon található folyók ügyében - csak központi kormányzati szinten lehet meghozni. Az Espoo Bizottsága előtt is folyamatban van egy ügy, amiért Bosznia-Hercegovina nem egyeztetett Montenegróval a határokon átterjedő környezeti hatásokról, míg a szarajevói Aarhus Központ pert indított a Szerb Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához az erőművek elavult környezeti hatásvizsgálata miatt.

Forrás: Klix.ba , Balkan Green Energy News

A bejegyzés trackback címe:

https://boszniahercegovina.blog.hu/api/trackback/id/tr10017889161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása