Bosznia-Hercegovina egy viszonylag nyugodt időszak után napjainkban újra politikai válsággal néz szembe. Az elmúlt  évek gazdasági beruházásai után mára olyan politikai aktorok is megjelentek a térségben, akiknek lehetséges  térnyerése megváltoztathatja a jelenlegi társadalmi-  politikai berendezkedést, veszélyeztetheti az ország békéjét. A tanulmány célja, hogy a délszláv háború tanulságain  keresztül, a jelenlegi közép- és nagyhatalmi érdekek  figyelembevételével bemutassa a jelenlegi politikai  törekvések okait, céljait és ezek biztonságra gyakorolt  hatását. 

"A több évszázadon át tartó ciklikus felemelkedések, majd hanyatlások Európa-szerte szokatlan szélsőségek irányába képesek elmozdítani a térség stabilitását. Bár a világháború után Josip Broz Tito irányításával sikerült egy jól prosperáló, homogén Jugoszláviát létrehozni, a bipoláris világrend felbomlása újra konfliktusba taszította a szövetséget. Annak ellenére, hogy a délszláv háborút lezáró, 1995-benaláírt daytoni békemegállapodásról hamar kiderült, hogy alkalmatlan arra, hogy polgárait egy soknemzetiségű, etnikai problémáktól mentes, homogén társada-lomba integrálja, Bosznia-Hercegovina – ha döcögősen is – a 21. századra képessé vált a komolyabb atrocitásoktól mentes, önálló működésre. 2021 őszén azonban újra az ország széteséséről szóló hírek kerültek középpontba, amikor Christian Schmidt, boszniai főképviselő novemberben ismertetett jelentésében a Boszniai Szerb Köztársaság újra erősödő elszakadási törekvéseire hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét"  

A tanulmány a Hadtudományi Szemle 15. évfolyam (2022) 1. szám 67-84. oldalán, IDE KATTINTVA érhető el.