Forrás: Klix.ba 

Josip Broz Tito jugoszláv államelnök 1980-as halálát követően a régióban meggyengülni látszott az akarat a korábban virágzó szövetség fenntartására. A gazdaság gyengülésével, a politikai ellentétek erősödésével egyre több nemzet törekedett arra, hogy útját a nyugati demokrácia felé vezető úton folytassa. Horvátország, majd Szlovénia függetlenségének kikiáltása után megkezdődött a délszláv válság, mely olyan új kihívásokkal szembesítette Európát, amelyekre a II. Világháború óta nem volt példa. 
1992-ben Bosznia-Hercegovina népszavazással szintén függetlenedéséről döntött. Bár a horvátországi háború után a jelentős nemzetközi szereplők már figyelemmel kísérték a régió eseményeit, a három államalkotó nemzetből álló ország társadalmi töredezettsége olyan nem várt fegyveres konfliktust eredményezett, amely a globális biztonsági-, katonai- és politikai helyzetet is megváltoztatta.

Si vis pacem, para bellum (Ha békét akarsz, készülj a háborúra) és Pazi snajper (Vigyázz orvlövész) feliratok egy Szarajevó közeli, lerombolt hotel falán - a szerző felvétele

Az egykor virágzó, pezsgő város akkoriban leginkább katasztrófafilmek jeleneteihez volt hasonlítható. Három és fél éves ostroma alatt a városban nem volt lakossági víz-és áramellátás, a környező hegyekből pedig szélsőséges orvlövészek vadásztak a polgári lakosság munkába, iskolába igyekvő tagjaira, miközben naponta átlagosan 329 gránát hullott a városra. 1993. július 22-én összesen 3777, a városra lőtt gránátot regisztráltak Szarajevóban, amivel a vérengzés beírta magát a modern kori történelem legborzalmasabb eseményei közé.

Egy Horvátországból érkező Kanader hidroplán tart a tűz felé
Fotó: Klix.ba olvasói fotó

Annak ellenére, hogy számos tűzoltóegység küzd a helyszínen, a 160 hektárnyi területet elborító erdőtűz könyörtelenül pusztítja a természeti parkot. A polgári védelem munkatársain túl egy horvátországi Kanader (Canadair kétéltű tűzoltó hidroplán - a szerk.), illetve a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska - a két bosznia-hercegovinai entitás egyike) helikoptere is segíti az oltást, amelyeknek ugyan sikerült megállítani a tűz terjedését, a hirtelen felerősödő szél újra aktiválta azt.

Fotó: Blidinje.net

A mentésben Hercegovina több tűzoltósága, hegymászó egyesülete és a lakosság is részt vesz, az előrejelzések szerint hamarosan az ország fegyveres erői is bekapcsolódnak az oltásba.

Forrás: Radio Sarajevo, Klix.ba 

Bosznia-Hercegovina egy viszonylag nyugodt időszak után napjainkban újra politikai válsággal néz szembe. Az elmúlt  évek gazdasági beruházásai után mára olyan politikai aktorok is megjelentek a térségben, akiknek lehetséges  térnyerése megváltoztathatja a jelenlegi társadalmi-  politikai berendezkedést, veszélyeztetheti az ország békéjét. A tanulmány célja, hogy a délszláv háború tanulságain  keresztül, a jelenlegi közép- és nagyhatalmi érdekek  figyelembevételével bemutassa a jelenlegi politikai  törekvések okait, céljait és ezek biztonságra gyakorolt  hatását. 

"A több évszázadon át tartó ciklikus felemelkedések, majd hanyatlások Európa-szerte szokatlan szélsőségek irányába képesek elmozdítani a térség stabilitását. Bár a világháború után Josip Broz Tito irányításával sikerült egy jól prosperáló, homogén Jugoszláviát létrehozni, a bipoláris világrend felbomlása újra konfliktusba taszította a szövetséget. Annak ellenére, hogy a délszláv háborút lezáró, 1995-benaláírt daytoni békemegállapodásról hamar kiderült, hogy alkalmatlan arra, hogy polgárait egy soknemzetiségű, etnikai problémáktól mentes, homogén társada-lomba integrálja, Bosznia-Hercegovina – ha döcögősen is – a 21. századra képessé vált a komolyabb atrocitásoktól mentes, önálló működésre. 2021 őszén azonban újra az ország széteséséről szóló hírek kerültek középpontba, amikor Christian Schmidt, boszniai főképviselő novemberben ismertetett jelentésében a Boszniai Szerb Köztársaság újra erősödő elszakadási törekvéseire hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét"  

A tanulmány a Hadtudományi Szemle 15. évfolyam (2022) 1. szám 67-84. oldalán, IDE KATTINTVA érhető el.